Csillagfényes esten netán csillagra lépek,
sötét kárpiton oly csodásak ezen képek,
az egyik pislog, másik halovány vagy fényes,
amiért örömöt szerez mindegyik képes.

Gyönyörködni lehet bennük, nem érinteni,
mi fogható a földi csillagot szeretni,
hogy ismered sok közül, melyik hullócsillag,
üstökös mi örökre végtelenbe ballag.

A Földön is van úgy, hogy csillagokra lépek,
ilyenkor bennem hangzik, egy gyönyörű ének,
csillagfényes estéken nézz kedves az égre,
látsz egy embert ott, kinek csillag lett a léte.

Bolyong most is egyedül nincsen neki párja,
magányos csillagként tekint a nagyvilágra,
valaha régen ő a Földi útját járta,
ám angyalok jöttek vitték a mennyországba.

Szerelem tengerébe hullt bele csillaga,
megtalálta párját, ki szomjazott csókokra,
eggyé olvadt az ajkuk, kihunytak a fények,
igazgyöngyé váltak a szerelmi remények.

írta-Varga István-Barcs-2019.02.14.