Meredek laposon

Nyakkendőt kötött tegnap egy új Mengele,
ki maradhat itt, kinek kell majd mennie
a füstbe, beteg, öreg, magára hagyatott,
nem kár értük, nem hagytak érdemes nyomot,
nekem magas ez a lapos világgörbe,
úgyis átlépek egy megtörött tükörbe,
éhesre hizlalva, ragyogva színvakon
elég a cirkuszokból, veszem  kabátom,
égi tagozatokra felvételizek,
keresem a kártyám azt  a, cinkeltet,
ott is akad kocsma, kondás is, meg juhász,
a zsebemben lapul a piros adu ász,
egyetlen testvérem agy akut gerincsérv,
meg kell  halnom, pedig nem ettem denevért,

Tán költő voltam, vagy lumbágós favágó.
döntsd el rólam nagy szellem, szanáló,
már halál völgyének árnyai közt járok,
csak lelkek bolyongnak, nincsenek széplányok
Ismerem az utat, megjárattak velem
kifacsart életem lődörög mögöttem.
a praktikus lapos nekem meredek
, kinek kell maradni, ki kap menlevelet.
ami eztán jön, már nem az én álmom,
szoknyák a fiúkon, leány leányon,
néhány élet félkegyelmű, tiszta,
kitalál egy rendezett világot újra,
terveken tetvészkednek egy életen át,
 lapos, vagy meredek alá rejtse magát,
majd jönnek az új, okos Mengelék
a  még élők felett tartanak szemlét,
már nem lesz szerelem, pornó helyett porhó,
gigantikus játék a permanens sztornó.

Elvtársak, urak új válaszok kellene
Jöjjetek őskori, otthonos dolmenek.

2020. ápr.15.