Zajló, múló történelem
Még fáj, mutatja nekem
Hősök jönnek emlékezni
Őket nem lehet feledni

Szegény nemzet, de sok csatát
Megélt, s vesztette el sok hős fiát
Tatár, török, labanc, orosz
Minden háború halált, vért hordoz

Háború az halál osztó
Bár hol dúl, könny fakasztó
Don kanyarban, ágyútűzben
Feledni nem lehet soha sem

Hős apáink vére miért folyt
Hadurak, míg egyezkedtek
Halálba az ártatlanok mentek
Egyre gyűltek a keresztek

Megfakultak a keresztek
Hol sírjaik emelkednek
Soha-soha nem lehet feledni
Hőseinkre kell mindig emlékezni

Don kanyarra, vagy a többi harcra
Honnét apák, fiuk nem tértek haza soha
Hősök vére kiált fel az égre
Háborút ne, békét már a magyar megfizette

Megfizették ártatlanok
Egy nemzet borult értük gyászba
Apát, fiút hiába várva
Egy nemzet hajol le a keresztfára

Mert emlékezünk, s nem feledünk
Gyászos emlék történelmünk
Hősök előtt fejet hajtva
Isten adjon nyugalmat poraikra
Emlékezünk a Don kanyari áldozatokra!
Az egész nemzet fejet hajtva.

2O13.O1.O6.Mosonmagyaróvár.