/A Mi Szigetközünk/

Hegyek közt hömpölyög a Duna
Hordalékát mosoni síkságon lerakja
Duna ölelésében Szigetközt építi
Mint anya ölelése válik két ágra,
Majd folyóit karjaiba zárja.

Szeszélyes kedvében, hol épít, hol rombol
Nagy haragjában tör, zúz, tombol
Áldást is ad évszázadok óta
Virágzó szigetet sok szorgos ember lakja
Az utókornak mindenütt emléket hagyva

Így szeretem én a Dunát,
A színes szigetközi tájat
Zöldellő erdőit, gazdag állatvilágát
Ringó búzatábláit, millió vadvirágát
Gyógyvizeit, vadgesztenyefa sorát.

Megbocsájtom a Dunának, áttörte a gátját
Téli zajlásakor a vastag jégpáncélját
Öröm a lelkemnek, mikor kivirágzik
Susogó szellő a nádassal játszik.

2018.03.03. Mosonmagyaróvár.

Szent kristóf szobor.