Ha létet adott az élet, és
otthont,
Hazát a lüktető föld,
nézz fel, mi az az áthatoló kék
körötted, a viruló zöld.

Tudod-e, hogy mi az a sötét?
Fölötted a fénylő csillagok,
de akkor azt sem tudod,
rád miért csak egy Nap ragyog.

Kishitűek, paraziták vagyunk,
hisszük, miénk a hatalom - tudás,
észrevesszük-e az öntelt ködben, hogy
alkotásunk mellett nagy a pusztítás?

Sok járni tudó, kiegyenesedett,
emberbőrbe bújt, egoista majom,
Isten nevét kiáltják és cselekszenek,
mert hiszik, övék minden hatalom.

Barcs. 1999. 10. 23.