Arcod miért bánatos, szomorú?
Kerül a vidámság a nevetés,
mi marcangol, mi olyan iszonyú?
Hova lett a gyógyító feledés?

Letörlöm szemedből a könnyeket,
ha kell, táncolok veled esőben,
kacagni tanítom a lelkedet,
alakot keresünk egy felhőben.

Neked adom a legszebb csillagot
énekelek egy dalt, bár hamisan,
hozok neked a rétről pipacsot,
ketten felmelegszünk egy pulcsiban.

Megfogom kezed és nem engedem,
dalod szívem majd veled dalolja,
együtt járunk a végtelenen,
lelkem lelkedet körbe karolja.