Valamikor hajdanán
egy fiú és egy lány
összekötötte életét
egy templom oltárán!
Az élet tengerén volt sok vihar,
s volt hogy zátonyra futotott
a vitorlásunk,
de a kiutat a mocsárból a partra
mindíg megtaláltuk!
58 év nagy idő,
majdnem egy emberöltő,
volt jó és rossz,
volt amikor úsztunk az árral,
nemtörődtünk semmivel
csak a családdal!
Két gyermekünk tisztesésséggel
felneveltünk,
jó emberek lettek belölük!
Majd kaptunk három csodás unokát,
nekünk a szemünk fénye ma is ám.
Màr mind a három önálló felnőtt ember,
szeretettel nézzük öket!
58 év nagy idő,
majd egy emberöltő!
Reszket, fáj már a kezünk, lábunk,
de élünk és itt vagyunk!
Aztán jött a csoda,
jött két tündéri dédunka,
ez olyan boldogság mit
leírni nem lehet,
oly kevesen érhetik meg!
Két kis csoda
4 éves idén Levente és
3 éves Hanna,
szívűnk öröme és boldogsága!
Boldogság nézni,
hogy nyílik sz értelmük,
mennyi mindent taníthatunk még nekik!
Fogékonyak még mindenre
megtanítjuk őket sokmindenre!
Kéz a kézben megjártuk mi már
a hadak útját,
keresztünket ma is visszük,
bizony azt le nem tehetjük!
58 év jóban, rosszban,
betegségben ahogy a jó Isten adta,
kettőnk életét összekovácsolta!
Már nem várunk nagy csodákat,
csak csendes fájdalommentes napokat,
gyermekeink, unokáink
és dédunokáink körében,
kik boldogságot,
örömet adnak kettőnknek!
Isten áldását kérem ránk,
maradjunk meg még pár évig egymásnak!

2026.08.05.