Gyerekkoromban megcsodáltuk Inci húgommal a villás-farkú fecskecsaládok életét. Az istálló háta mögötti eresz alján végigsorakozott a fészkük, mint a falu utcájában a házak. Már maga a látványa is lenyűgözött bennünket.

   Ideális hely volt ez számukra, kút, vizes gödör, szalmakazal volt a közelben. Pici csőrükkel falhoz tapasztották a sarat, szalmaszálakkal vegyítve megépítették fészküket, közben annak szép formát is adva. Majd megteltek tojással és a fecskemama meleg tollai alatt kisfecskék születtek. Nyakukat nyújtogatva várták, hogy élelmet kapjanak tátongó csőrükbe. Ki tuja, mennyi ártó apró bogarat, szúnyogot, muslicát irtanak ki az ember kedvenc madarai.

   Ősszel elvándorolnak, tavasszal visszatalálnak hűségesen, megjavítják a fészküket. És ezt családban végzik nem egyedül, sőt közösségben boldogan és békességben. Nekünk embereknek is így kellene élnünk, mert igaz a közmondás: "Egy fecske nem csinál nyarat".

 

2021. március 24.

 

Idézet: Közmondás