Pedig csak este jön,
S szépen elköszön
Még egyszer visszanéz,
Emléket megidéz
Távolból a Badacsony, Gulács, hegyek
Formás alakja integet
Esti homályban, mint őrszemek
Vigyázzák álmod, míg lehet
Éji csend borul a tájra
Csendes nesz hallik az éjszakában
Balaton habjának csobbanása
Partot mossa szelíden
Én így szeretem a ,,magyar tenger"-t
Szeszélyes kedve nem lep meg
Szeretem a csónak ringató kedvét
A ragyogást, a búcsút,a naplementét
Szeretem hullámok vad rohanását
A felkorbácsolt habok tova szaladását
Partjának homokos fövenyét
A nád susogását, a nádirigó énekét
S mindig bízom, hogy újra látom
Szívemben megszólal egy szép zene
Fáj búcsúzni tőle
Pedig tudom egyszer eljön az ideje
2O15.O6.25.Nemesgulács.