Tán még akad, cserepes virág,
amit kedvelsz, s nincs még neked,
hozzákötök egy verscsokrot, hogy
így együtt, boldog legyen lelked.

Nekem rózsa volt, egyike a sokaknak,
de volt ott, gerbera, szegfű, liliom,
még hányfajta orgona, a tulipánok,
színkavalkádban sokfajta nőszirom.

Hát sosem tudtam eldönteni igazából,
a karakteredhez legjobban kifejezőt,
most szavaimmal, hozzáadom csokorhoz,
mondataim rímeit, és téged a Nőt.

De azt is tudom, felejtetted a bókokat,
kevesletted a számtalan virágcsokrokat,
most arcképedhez illesztem e szavakat,
így látom mindig, huncut mosolyodat.

Barcs., 2018. január 18.