https://soundcloud.com/t-ltos/kasza-marton-lajos-elso/s-hKMrh

ELSŐ PILLANATTÓL KEZDVE

Magunk ellen való vétek lenne elengedni egymás kezét.
Életünk szeretetét már semmi sem tépheti szét--
igaz, egymástól sokszor elsodor a könyörtelen cél,
de, ha rád gondolok, szívembe a melegség mindég viszatér.

Nem számít már, hol vagyok, merre, hol ébredek,
emlékeim közt, ha felbukkansz, azonnal rád ismerek,
úgy, ahogy az első pillanat összevillantotta a szemünket,
ahogy az első ölelésben összeforrasztotta a vágy a testünket.

Annyira együtt élünk. Szerelmünk még ma is úgy von egymásba,
ahogy az első édes találkozásban, énünk a csúcsot megtalálta.
--Sokszor zavar, hogy nem tudom úgy elmondani neked,
mennyire szeretlek, mennyire együtt érzek veled,

amikor a távolban eltöltött éjszakában
szívet tépő csönd, vagy magányos harsogás van.
De bármilyen messze is vagy tőlem, ott vagyok veled--
szívemet érezze szíved, mert tiéd, mert szeret.

Szeret, mert szeretlek az első pillanattól kezdve,
amióta helyet készítettél szívemnek a szívedbe,
amióta a szemem a szemedben csillagot látott,
azóta hordozom, védem veled, ezt az édes boldogságot.