Egy csodás erdő közepén,
Erdei pataknak mentén,
Az aranyszínű napsugár,
Ragyogott egyik délután. 
 
Napsütötte selymes vízben,
Szerelmespár fürdött éppen.
Boldogságuk magasba szállt,
Addig tartott amíg a nyár.
 
Eljött az ősz és a vízen,
Vadkacsák úszkálnak bőszen.
Mindketten már mást szeretnek,
Hitték boldogabbak lesznek.
 
Az illúzió elszálló,
Gondolatuk visszajáró.
Első szerelem öröme.
Bennük él már mindörökre.
 
Írta:Bíró Antalné
2018.02.18.