Csak egyszer rég volt Budán kutyavásár
napjaink szegényebbek az elvártnál
beteg nem vagyok tán csak pesszimista
de egyre hosszabb nő a várólista
állítólag javulnak a mutatók
szemétbe hajítok tévét és rádiót
akadozik dadog a stabilitás
mindenki ellenség másik a hibás
zaklat ébreszt a lelkiismeret
hová sodródik a csőcselék-menet
vajúdik valamit a Moszkva-tér
nincs munka bér elborzad ki letér
nem tudom melyik oldalon ágálok
hol az öntudat rongyos proletárok
bíztam és reméltem egykor valamikor
ma szemembe nevet arcon köp e kor
hamis pedigré az igazság kóbor
tolvajok torkán csorog le az óbor
az alkony sötét a hajnal is halvány
az üres gyomor már csak savat hány
alkohol nikotin és gyilkos drog
az akarat illan a jellem elfogy
szabadok lettünk és boldogtalanok
bonyolult a helyzet nincsen már dolog
mért buggyan fel e pár kócos sor
mit várok én Pestről és Budáról
nem keresek csomót a kákán hibát
de vesztébe rohan a szép új világ
egyre nagyobb a háztartási hiány
olcsó csókot kínál a sarkon egy lány
megoldást ígér elvtárs és nyalka úr
buta türelmem lassan elvadul
gyarlóság mond felettünk ítéletet
igazságot az Istennél keresek
keserű fáj e társadalmi tabló
tollba mondta egy kirúgott bányaló
kutyavásár is csak egyszer  volt Budán
becsaptak reggel átvernek délután.

2015. febr. 14.