Ott álltunk a folyóparton,
Hajunkba bújt az esti szél,
Egymásba forrón elsimulva,
Hallgattuk hogy mit mesél.

Nem volt jövőnk, csak a jelen,
Csak a most van és az itt,
Szíved dobbant a szívemen
Újból, ismét, megint és megint.

Nászunk vizes homokba írtuk,
Pihent köztünk a puha csend,
Egymás sóhaját szomjasan ittuk,
Míg szívedre csókoltam az igent.