Napok óta esik az eső,
a tavaszi éltető erő!
Új életre kél a táj már,
kizöldűl tőle a határ!
Issza a szomjas föld az esőt,
ettől nyer majd új erőt!
Kevés csapadékot kapott télen a föld,
most már a vetés sarjad mely harsogó zöld!
Az éjj puha takarót terít a tájra,
csillagok és a vén hold
vigyáz a szunnyadók álmára!
Szivárvánnyal köszönti a tájat a hajnal,
s felelnek a madárkák csodás madárdallal!
Felkelt a nap a hegyek mögött,
bárányfelhők kergetőznek az erdő fölött!
Napsugár símogatja a tavaszi vetést,
s kíván mindenkinek boldog ébredést!

2026.03.30.