Ha egy méteres mérő sávot nézek,
A tíz centiben tíz évet megéltem.
Az első sávokat szüleim írták,
Talpamba tüske szúrt, hamar kihúzták.

Továbbá már nekem jött a tervezés,
Amit megfőztem, annak ittam levét.
Veszély esetén menekültem fára,
Tavasz volt, estem le virágos ággal.

Mikor a család terheit cipeltem,
Sokszor orra buktam, mégis szerettem.
Nevelés mellett nagy betűs az élet,
Találtam hozzá a jó meleg fészket.

Mikor elértem az ötödik sávot,
Le kellett cserélnem a régi kabátot.
A fészekben már egyedül maradtam,
Fekete gyászruhát adtam magamra.

De mikor jöttek az édes unokák,
Játszottam velük, a nyugdíjam hozták.
Ők is felnőttek, elfogy talán a sáv?
"Éltem... és ebbe más is belehalt már." 

2023. március 25.
Idézet : József Attila: Kész a leltár című verséből.