De nem ám így a mulatós legények,
ha nincs zene, akkor is legyen ének.
Rázendítenek jó borgőzös hangon,
hagyták, hogy a pohár fenékig hasson.
- Záróra, nekem aludnom kellene,
utolsó pohár, mindenki fizessen

Voltak jó barátai, összefogtak,
építkezéseken együtt dolgoztak.
Egymás házát közösen építették,
nem ám pénzért, egymást így segítették.
- Hegedülök és Juliskám énekel,
két lányom táncol, egyik sem féktelen.

Ezerkilencszáznegyven októbere,
lakodalomban szólt a népi zene.
Táncoltak, mulattak, úgy éjfél körül,
nem tudják, miért, a rokonság közül
a boros üvegekkel dobálóztak,
mely elől, akik tudtak, elhajlongtak.

Nem neki szánták, mégis Pistit érte,
drámai csend, valaki elkísérte.
Reggel kórházba, onnan temetőbe,
hegedűjét a lánya örökölte.
Ó, ti féktelen farmosi emberek,
örök a vád, mi sújtja a lelketek.

2023. november 11.