szembenézek az éveimmel
a múlttal és félelmeimmel
simítom őszülő hajamat
látom ráncosodó arcomat

emlékeim fel-felbukkannak
pár perc múltán majd elsuhannak
nem hagynak időt megbánásra
boldogságra vagy megváltásra

sötét felhők, ha összegyűlnek
fejem felett búcsútort ülnek
nem hagyom magam megalázni
múlt árnyaitól megbántani

a jövő vár, messze még a vég
míg felettem csodás kék az ég
míg a régmúlt árnya tovalett
s lábam alatt ég a táncparkett

2024. február 4.