Minden virágot szeretek,
de hófehér rózsa a kedvencem.
Hófehér, porcelán szirmú rózsa,
szívemnek oly kedves virága.
Hajnali harmatcsepp csillog a szirmán,
mintha könnyezne, úgy tekint
énrám.
Nézem naphosszat a csodaszép rózsát,
becézgetem,
dicsérem szépségét, bimbóit.
Hófehér virága hamvas,
s oly törékeny a szirma,
vigyázok rá, hisz mind nekem virul ma.
Ha szomorú vagyok, csak rájuk nézek,
s rögtön felvidul az arcom,
érzem, szeretnek nagyon!
Istenek ajándéka e fehér rózsa,
templomi oltárok szentelt ajándéka,
szálljon reá hozsanna.
Ha látom, örül a szívem,
ily csodás virágot a kertemben már oly régen én ültettem.
Ontja bódító illatát, megcsodálja mind, ki erre jár.
Illata a légben messze száll,
s a szívem boldogság járja át.
Gyönyörű, szép fehér rózsa,
oly kedves énnekem, gyönyörködöm benne a nap minden áldott percében.
Meghálálja a sok törődésem,
ontja virágait sorban, szépen,
én meg büszkén nézem hamvas, hófehér szirmát,
ettől lesz a kedvem újra vidám.
Ontja virágait tavasztól késő őszig,
s én boldogan csodálom virágzó hamvas, hófehér szirmait.

2023. február 20.