Felhők fodrán lepke táncol,
virág illat szellőt bájol,
a napsugár víg a tájon,
vándor pihen egy tisztáson.
 
Felhők fodrán tavasz röppen,
tündököl a víztükörben,
a rétekre varázs csöppen,
ragyog már a szülőföldem.
 
Felhők fodrán fény ölében,
a mindenség tenyerében,
kisimul az égbolt kékje,
eltűnik a szürkesége.
 
Felhők fodrán édes álom,
messzi úton fáradt lábnyom,
a Hold dala messze szálljon,
téged mindig hazavárjon.