Fogtam egy ceruzát, hogy majd rajzolok,
helyette gondoltam inkább szavakat írok,
lehet megtudnálak rajzolni egyszer tégedet,
de inkább rímekbe rejtem beszélgetésünket.

Látom most kacagsz rajtam, de oly annyira,
hogy rálátok világító, gyönyörű fogsorodra,
két kis tenyeredbe támasztod, kócos fejedet,
de szép vagy, le sem veszem rólad szememet.

Heversz egy pamlagon boldogan önfeledten,
előttem papír, rajz helyett rímeket kerestem,
ám de azok is lehetnek, színesek meg szépek,
ahogy szavakkal rajzolok, majd rólad egy képet.

Szavaknak galériájában keresek megfelelőt,
és segítségével megfessem Őt a gyönyörű Nőt,
már az is elég, ha csak az arcot emígy festem,
lesz így majd nekem a gyönyörű ápolt kertem.