Csigaházba költözöm.
Kedvemre berendezem.
Ott majd egymagam leszek.
Letörlöm minden könnyemet.
Rideg világban nincs helyem.

Hamis figyelme is zavar,
amikor a beszélgetés nem szárnyal,
a szavaknak nincs ereje, dallama,
eláraszt monoton témák zaja, robaja,
túlszínezett szavak érzelem nélkül,
arctalan történetek lélek nélkül.
Ha versedbe beleteszed
és megmutatod szíved-lelked,
kigúnyolnak, kinevetnek.
Ilyen ez az Internet,
tele van, és mégis üres,
minden kapcsolat művi és oly felszínes.
Azok a kék kezek sem tetszenek,
a kezemet nem fogják meg,
az ölelésre nincs felelet.
Szívet küldeni nincs bátorság,
a szeretetjel ritka jószág,
igaz érzelem sem szóban,
sem az egymásra fordított időben,
az éterben, nem nyilvánul meg.
Az emberek, mint a robotok.
Azt hiszem, ebből kiszállok.
És csak azzal kötök barátságot,
kivel élőszót válthatok,
és egyszer majd emberként is találkozok.

Csigaházamba költözöm.
Kedvemre berendezem.
Ajtót nyitok, ha kopogtatsz,
és velem harmatcseppel koccintasz.

2024. január 13.