Ha olvastátok, biztos észrevettétek, 
a gondolati zsúfoltságot, mely 
a témának a teljes  alárendeltje.

A mosoly sokszor hazugság. Eltakarja 
az igazságot, s a szívbe vásott 
seb, elkapart melanoma, s magát akasztja.

Röfög a disznó. Előbb-utóbb meglátja, 
hogy hozzák a fát, négy lábú rém fát.
Még túr egyet, s érzi, már belezni fogják.

Kemény a szavam, tudom. Mint vásott kölyök
felnőttként élem azt az életet, 
amit nekem szánt sorsom. Tiltakozásul 

beléd fogózom. Valóságot keresem
titkos mesékben. S jó elhinni, csak
ne sírj – de,jó, ha minden jó, s igaz volna,

.