Gyökereink:Magyarország...
Gyorsan folyó patak partot mossa
Sodró, morajló habok futnak tova
Szaladnak, mint édes hazánk fiai
Akik nem lelnek nyugalmat..
Kergeti őket a nincstelen kín...
Pedig magyarnak lenni büszkeség!
Hiába tépázzák fánkat irtó szelek
Magyar megmutatja mindig!
Benne hinni, s bízni lehet!
Nem tudják kitépni a gyökeret!
Ne szaladjatok, tiétek nem a nagyvilág
Itthon vár benneteket a föld, s édesanyád...
Magyar nyelvet másra nem cserélheted!
Sem álmaidat, míg magyar a gyökered
Sem gondolataidat, sem hitedet!
Mert a hit, s lélek, mely fogva tart...
Kínok közt is az nyújt neked kart!
Magyar szíveddel száll a gondolat
Soha nem felejt a magyar tudat!
Ha más nyelven is szól az akarat!..
Vigyázzatok, szülői házat soká ne hagyjátok el!
Mert kihűl a családi fészek.
Elveszik otthonod , s vele reményed!
Kakukk költözik tolakodva bele..
Szaladhatsz, hogy elvedd jussod tőle!
Gyors patakból, hömpölygő folyó lesz belőle.
Elszakad az árral hazád fájának gyökere.
Hiába szaladsz, hiába jössz!
Későn érkezőt elönt a vízözön!
Elsodor az ár,szíved nyugalmat sehol nem talál...
Pedig magyarnak lenni büszkeség!
Ez formálja tudatod, amerre mész...
S, ha hited, házad, hazád veszély fenyegeti
Magyar lélek helyét a világban nem leli...
Haza húzza idegenből is gyökerei!
S mégis, ha hömpölygő áradat
Hazátok fájának gyökerét tépázza...
Elveszik a föld, a nép, amibe kapaszkodna
Nem lesz hit, sem haza, ami haza várna!
Mert az áradat gyökerestül kicibálja!
2016.02.20.Mosonmagyaróvár..
