Végre, hosszú tíz év után
Eljutottunk ide is.
Izgatottan vártam tegnap,
Elinduljunk, igenis,
Egy kicsit pihenni.

Már annyiszor halasztottunk,
Annyi minden történt már,
Gyorsan nekiveselkedtünk,
Menjünk, menjünk, menjünk már!
Egy kicsit pihenni.

Csak százhúsz kilométer,
Hidd el, az nem sok, gyerünk!
Egy óra múlva már mi is
Vígan wellnessezhetünk.
Menjünk hát pihenni.

Jaj, de jó lesz, itt nyugalom
Van, csend és mindez ránk vár,
Nem nyomaszt kínos unalom,
Mi leszünk az álompár,
Jöttünk hát pihenni.

Hol is kezdjük? Látom én már
A jakuzzi hívogat
Fodrozódó habjainál
Nincs jobb, mi masszírozhat.
De jó lesz pihenni!

De meg ne álljunk, a szauna
Csábítóan int felénk,
S talán nem ér majd trauma,
Amit előre nem sejthetnénk,
Hisz jöttünk pihenni.

S ha kihívás kell, nos kültéren
A termálvizes jakuzzi vár,
S míg vize gőzölög serényen,
A forróság heve átjár,
Na, így fogunk pihenni.

S a forró habok között ülve
Arcunkra fagy a jégvirág,
Dermedt ujjainkba merülve
Zizeg a pálinkáspohár.
Milyen jó így pihenni.

De annyi minden vár még itt ránk,
Felfedezni minden titkot,
Ügyelj arra, kedvesem, hogy
A bowling-golyót hogy dobod.
Hisz jöttünk pihenni.

Karod, lábad jól megdolgozza,
Izomlázad csak holnap érzed,
A jakuzzi és a szauna
Elveszi maradék erődet.
De jöttünk pihenni.

Medencéből a szaunába,
S a szaunából úszkálni,
Medencéből a jakuzziba,
Jakuzziból bowlingozni,
Hát lehet így pihenni?

Bármily jó volt, bármily szép is,
Visszatértünk házunkba,
Véget ért a nagy kaland is,
S fáradtan estünk be ágyunkba.
Jöttünk haza pihenni.

2014. december 29.

Három csodálatos nap Poroszlón, a Fűzfa Pihenőparkban