"Amikor mindent fehér lepel borít, a világ hirtelen lecsendesedik, mert ez a "zuhanó csend" lehetőséget ad a befelé fordulásra és a megnyugvásra."

"Olyan, mint egy hatalmas radír, amely eltünteti a tökéletlenségeket, és tiszta lapot ad a természetnek, s nekünk, az újrakezdéshez."

"A hóeséssel az égbolt lassan és pihekönnyű szavakkal mesél el egy csodás mesét a földnek, amelytől aztán álomra szenderül."

"A tél puha páncélja, amely alá visszahúzódik az élet, hogy álmodva várja a tavaszt."

"Égi hattyúk elvesztett tollai, amik nesztelenül betakarják a város szürke zaját."

"A táj fehér bársonyruhája, amelyet az ég szabott rá, hogy elrejtse a föld minden sebét."

"Égi gyémántpor, ami a csend súlyával telepszik a világra, és kicsit megállítja még az időt is."

"A természet tiszta lapja, melyre most kezd el írni, s amelyen minden lépés egy mulandó történet marad."

TM