„Látjátok feleim, mik vagyunk?
Por és hamu vagyunk!”
/Ómagyar Mária siralomból/
„Látjátok, mi vagyunk?”
Önmagát pusztító emberiség!
Jézus hiába halt meg a keresztfán!
Mi ebből semmit nem tanulván!
Elnémultak a harangok!
Hiába harangoztak, törtek, zúgtak!
Nem figyeltünk rájuk, pedig értünk szóltak!
Elhallgatjuk hitünk, csendben meghúzódva!
Ki kiáll hite mellett , térdre hull zokogva!
Virágvasárnapi áldozatok nekünk üzentek!
Nincs vége a harcnak, krisztusi szenvedésnek!
Kopp keresztények életükkel hitükért halnak,
Nekünk a pénz, az irigység öli lelkünket, kap hatalmat!
Elhallgattak a harangok, sűrű a felhő,
Fájdalmában sír a tavaszi eső!
Siratja Jézust, értünk szenvedőt!
Emberek megváltásáért szent halálba menőt!
S Ti siratjátok-e a szenvedőket?
Szűzanya majd megvigasztalja Őket?
Akik érte most is üldözöttek lettek?
Hiába éltünk keresztény hitünkben annyi évet?
Szomorú ez a Húsvét, ha rájuk gondolok!
Az áldozatokért imát mondok.
S kérem, legyen már a testvéri gyűlöletből elég!
Legyen szeretet s béke!
Imádkozom érte!
Mosonmagyaróvár, 2017 április 13.
TM
