Füst után száll a csend fel az égre,
mint megfáradt madár a vad tájon.
Sebzett föld még ölelni próbálja 
a holnapot lassan, ólomlábon.

Mezőkön majd újra nyílik pipacs, 
nem fél már növény a tank nyomától. 
A szél nem hoz sírást, csak dallamot, 
mint gyermekhang egy régi álomból.

De mégsem lett a világ egyszerűbb - 
a múlt itt él tovább a fűszálban. 
S ha a béke gyöngéden lehajol, 
nyugalmat áraszt virág szirmában.

2025. július 29.