Hagyom mindig, mint ahogy eddig,
munkálkodjon életemnek a folyama,
bár igyekeztem olykor szabályozni,
de hol egyik, vagy másik partot mosta.

Fogadalmakat néha, néha tettem,
de a sors sokszor, ezen változtatott,
hát így rábízom magam a sorsra,
mint ahogy eddig is, az élet irányított.

Ámítás volna, tagadni a létező valót,
de az igaz, kis befolyással néha igazítok,
de a valóságon változtatni, már nem tudok.

Nekem a kis sikerek halmazából,
épült majd alakult, életemnek útja,
boldog voltam, nem került minden a kútba.

Írta-Varga István-Barcs 2018. 01. 04.