Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Hajnal a Hargitán

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

A nap hajnalsugara
Ébresztette az alvót,
A fákat sűrű, fehér köd lepte,
Csend honol most a völgyben,
Aludt a lent, köd ült fölötte.

És én álltam a hegyoldalon,
Nekem már ragyogott a napom,
Pintyőke énekelt vidáman,
Hargita, akkor én a nyugalmadat csodáltam.

Mert béke lakott fenn a hegyen,
A fenyvesek közt a gond még pihent,
Nem zavarta álmában az alvót,
Hogy ő akkor, megtagadott volt.

S a köd felszállt a völgyből,
Felszárította, elűzte a napsugár,
Egy új nap köszöntött már,
S az élet kereke forgott tovább.

Lelkem siratta az embereket,
Kik, oly egyenesen álltak, mint a jegenyék,
Dolgukat tovább szomorúan tették,
De még sem adták fel a reményt.

Várták egyszer véget ér a szenvedés,
Isten velük van e létben,
Ő ad nekik egyedüli reményt,
Segít nekik élni a szenvedésben.

Tudták, mozdul egyszer majd az élet,
Mint a folyóban is új élet éled,
Munkájuk árán jut mindig kenyér,
Ez a magyar szenvedés egyszer véget ér.

Én megköszöntem Istennek a szeretetet,
Amit akkor, ott ők adtak nekem,
Imádkozom, hogy a nap felragyogjon,
Székely földről egy hajnalon a nehéz köd felszálljon.

2O13.O8.O8.Mosonmagyaróvár.

Rovatok: 
Vers