A változó ősz dörömböl,
Az évszak kapuján hirtelen betör.
Benyit az ajtón, erős és csípős széllel,
Hidegfront köszönt hajnali ködlepellel.
A huzat a szobán keresztül táncol,
Arcodat simítja, érzi, hogy fázol.
A nyitott szekrényajtón bekukucskál,
Egy kopott kabát zsebében melegséget talál.
Az ablakon kisurran, felhőket kerget,
Vidáman nézi a fázós embereket.
A szél kacag és feltámad, hajadat
Szemedbe fújja, fekete felhőket terel,
Vár egy heves zivatarra.
A szélbe nevetsz hangosan, örömmel,
Bármit tehetsz, kedvem semmivel nem veszed el!

TM