Ha egyszer eljön az én időm,
felröppenek, hogyha lesz erőm.

Én úgy halok meg, ahogy éltem,
sallangmentesen, szerényen,
bár életem szélsőségmentes,
voltam csalódott és szerelmes,

Voltam vidám és szomorú,
engedékeny és szigorú,
voltam ifjú, s vagyok öreg,
mondd versemet ki érti meg?

Nektek írtam és magamnak,
s ha egyszer majd a lélek elhagy...
én úgy halok meg, ahogy éltem,
sallangmentesen,szerényen.

Rólam majd senki nem beszél.
Hamvaim szétszórja a szél.