Mit mosott el az áradat?
Oly korban élünk,
Apa-fiát árulja el,
Pénz szennye le nem mosható,
Az ártatlan áldozat nézi,
Fájdalma le nem írható...
Légvárakat építünk
Erős várak helyett.
S mikor jön titokban az ellen,
Szétdúlja a fájó lelkeket...
Könny zápora soha le nem mossa
Ördöggel is cimboráló,
Apa-fiát tagadó korunkban.
A józan ész megtorpan...
Hova tart ez a század?
Pénz vigyorog hamisan rád,
Elviszi földed, házad.
Az győz, aki az ördöggel paroláz!
S a népek vándorbotra jutnak,
Kergetik a légvárakat,
Melyek a hazugságtól szétpukkannak...
Ne építsetek nagy légvárakat!
Egész világ nem a te hazád,
Hiába menekülsz az Óperencián túlra,
Álmokat kergetsz és elárul apád.
Megvigasztalnálak, ha lehet,
De a vigasz csak puszta szó.
Nem kell a századnak tiszta szíved,
A te lelked nem eladó!
Mert oly századba léptünk,
Hol az igaz koldusbotra jut...
A hazug a pénzzel játszik,
S tudja, merre a görbe út...
Az ártatlannak könnye hull,
Hova tart ez a század,
A gazdag, szegényt alázhat!
Egyszer vége lesz e gyarló világnak!
Az Isten megelégeli a sok szenvedést,
Küld az igaztalanokra büntetést.
Addig, hitetlenek, jól vigyázzatok!
Szodoma és Gomorra sorsára juthattok!
Mosonmagyaróvár, 2013. augusztus 6.
TM
