Kedves Zsuzsa,

   E szavakkal szeretném kifejezni hálámat a barátságodért, amelyet önzetlenül adtál számomra, s ez a mai világban nagyon ritka kincs. Megőrzöm szívemben örökre, ígérem. Köszönöm, hogy megosztottad velem alkotásaidon keresztül világlátásodat, a gondolataidat, és legfőképpen, hogy verseimhez ajándékoztad a természet szépségét megragadó, lélekkel teli fotóidat.
   Amikor a verseimhez illő fotókat nézegetem a legutóbbi "Szeretet szigete" antológiában, a Te felvételeid mindig különleges fényt gyújtanak bennem. Érzem, hogy ugyanúgy tiszteled és szereted a természetet, mint én. Én verseimen-írásaimon keresztül próbálom ezt visszaadni, Te pedig gyönyörű fotóidon keresztül, melyek olyanok, mintha a természet maga súgna ihletet a lencséden keresztül. A virágok színei, a tájak vonalai, az apró részletek, melyeket megörökítesz, mind-mind megelevenednek a szemem előtt, és szinte érzem a szél susogását, a föld illatát, a nap melegét, ahogy a fotóidon átsüt.
   A képeid nem csupán illusztrációk a verseimhez, hanem azok szerves részévé váltak. Életre keltik a szavakat, mélységet és dimenziót adnak az érzéseknek. A Te fotóid által a természet nem csupán háttér, hanem maga a főszereplővé válik, éppúgy, ahogy sokszor az én verseimben is.
   Hálás vagyok a nagylelkűségedért, hogy megosztottad velem ezt a csodálatos tehetségedet. A közös alkotásaink nem csupán művek, hanem a barátságunk kézzel fogható bizonyítékai is. Köszönöm, Zsuzsa, hogy vagy, és köszönöm, hogy a Te szemeddel is láthatom a világot.

Szeretettel, Felső Tamás költő

TM