Az élettől kaptál egy jegyet, hogy használd ki, utazz, ahová csak lehet.

Remélem, jó hosszú lesz az út, mely biztos göröngyös is, s hoz majd derűt, s borút.
Bár mindenki maga választ, békét akar vagy háborút.

Viszont a többi része boldogság, szerelem, mosoly, hidd el.
Itt a jegy, hát vidd el!

Használd ki ezt a jegyet, visszaváltani úgysem lehet.

Azt kívánom, szép s tartalmas legyen az utad,
vezessen, amerre sorsod iránytűje mutat.

Láss megannyi csodát, üld meg az élet szárnyas tovaszálló lovát.
A ló hátán repülve kitárul majd a világ,
utad közben megbocsájtják minden hibád.

Elsuhannak alattad erdők, mezők, dombok, hegyek.
Falvak, városok, s nagy tengerek.

Aztán egyszer úgy érzed majd, megérkeztél, ez az a hely, itt maradok,
itt várnak rám szerető s ölelő karok, így hát többé szállni nem akarok.

Ott majd szállj le a lóról,
mert itt már gondoskodnak minden jóról.

A jegyet csak tedd a nyeregtáskába, kérlek,
a ló majd visszahozza, tudod, sokan mások is kérnek.
Ők is, mint Te, egy szép utazást remélnek.

TM