Amint telnek az évek,
A képek egyre gyűlnek, 
Az emlékek sorában.
 Közeleg a vakáció is.
Lessük a hópelyhek
Hulló, puha szirmait.
Ablakhoz szaladunk,
Tanítás közben is.
Nem szólnak ránk.
Mintha ünnep volna,
 Nézd! - hullani kezd.
Csend van a teremben.
Szemünk az ablakot lesi.
Valami békés hangulat
Terjed szét bennünk,
És nem is fecsegünk.
Vége az órának, sietünk.
Mintha lágy zene szólna,
Békés, örömdallamokra.
                                                  
 Nyírbogdány, 2017. november 20.