Anya, mondd, mi a hazaszeretet?
Szeretni a hazát, mondd, hogy lehet?
Hiszen megsimogatni nem tudom,
s nem őt látom, ha szemem lehunyom.

Anya, mondd, ez a hazaszeretet
vajon többet jelent, mint tisztelet?
De tisztelni talán mégsem tudom,
csak apát s anyát lehet, gondolom.

Majd áradt a sok kérdés szüntelen,
levegőhöz jutni... lehetetlen,
de rámosolyogtam, s annyit mondtam,
szeretni a hazát jóban s rosszban.

Ragaszkodni a földhöz, lakókhoz,
ragaszkodni a nyelvhez, szavakhoz,
tudni, hogy itt él minden rokonod,
közösek az örömök s bánatok.

Közös az erkölcs és történelem,
és tudod, máshol élni gyötrelem,
közös a vallás és összetartás,
ahol ismert mind, ki játszópajtás.

Közös az érzés és közös a nyelv,
megértjük egymást, hisz ez a fő elv.
S ha mégis más országba elmegyünk,
szívünk visszahúz... máshol elveszünk.

Itt nőttünk fel, itt dajkált jó anyánk,
itt tanított tisztességre apánk,
itt tanultuk meg, mi a szeretet,
szeretni élőlényt, természetet.

Tágra nyitott szemmel hozzám hajolt,
csöpp kis karjával lágyan átkarolt...
Anya, értem, ez olyan lehet tán,
mikor nyáron vágyódsz a strand után.

2019. július 5.

Kép az Internetről