Kicsi Lajcsi, szürke csacsi,
kissé butus, de kiváncsi.
Elindult a nagyvilágba,
csak egy almát tett a zsákba.

Cipelte, bár nem volt nehéz,
csodálkozott, ő ily merész,
elindulni étel nélkül,
ki látja őt majd vendégül?

Vajon hol a világ vége,
mi lesz ott, ha odaérne,
lenne ott fű, friss, zamatos,
vagy csak sártól lesz maszatos?

Nem is gondolkodott tovább,
lépte lett egyre szaporább,
ügetett úgy néhány percet,
büszke volt, hogy milyen edzett.

Igen ám, de nem gondolta,
világvége... hosszú túra.
De még vitte tovább lába,
így érkezett Angliába.

Milyen csodák várták Lajcsit,
csak olvasd tovább a sztorit.
Vajh, mi az, mi ott történhet?
De ez már egy más történet.

2024. augusztus 11.