Drága tavasz, már féve várok rád,
egy kicsit túl sok ez. Nem? Tulajdonképp mit képzelsz magadról? Ki vagy te? Nézd, igen sok
pénzbe kerültél már idáig, ideje lenne csökkenteni legalább a rezsin, ha már az arcodból nem tudsz. Csak a szád nagy, ekkor meg ekkor érkezem, tudom... tudom, de nem jössz. Mindenkit átversz, még a hóvirágot is. Csak a havat hozod, a hideget, nagykabátban
az első gólya, a tó is didereg. Drága tavasz, szét vagy csúszva, szedd már össze magad!
Színeket akarok, élettel teli tájat. De nem majd holnap. Most! Mi ez a csend? Ne akarj felbosszantani! Tudod milyen egy Nő egyáltalán ha kihozzák a sodrából? Szóval ajánlom igyekezz.