Látványos ligeti úton,
Ezernyi falevél kuncog,
Csiklandozza csókkal a nap,
Harmat cseppje oda tapad.
Száraz színes a ruhájuk,
Sárga selymet ad még rájuk.
Napozhatnak néma csendben,
Míg faárnyék fordul erre.
Lomhán lombosak még a fák.
Édes éneklő sok madár,
Hangos hangja égi zene,
Végét veszi naplemente.
Mikor alszik már a liget,
Halvány hold világít ide.
Szél szitáló felhőt kerget,
Két kergetőző kisgyerek.
Szép hajnalnak hasadtára,
Őszanyó ősz haja pára.
Úton még több levél lapul,
Elszáll illanó illatuk.
Írta: Bíró Antalné
2020.03.11.
/ Zoltán Simon festményéhez /
