"Itt van az ősz, itt van újra,
S szép mint mindig énnekem."
Palástját magára húzva,
Árnyékol a fényeken.

Észrevétlen lopakodva
Este a ködszitával.
Párát hint a falombokra,
Fátyla alszik a tájban.

A harmatcseppek csillognak
Reggel a  fénysugárban.
Színes, tarka ruhát hordnak
A fák, bokrok, fűszálak.

Az égen vándormadarak,
Már elvonulnak délre.
És akik itthon maradnak,
Még csivitelnek nékem.

Szellő libben a színeken,
Kissé borzolja hajam.
Zizegnek a falevelek,
Majd avarra hullanak.

2022. szeptember 9.

Idézet: Petőfi Sándor Itt van az ősz c. verséből