Gyűrte csavarta facsarta,
mint a rongyot mángorolta,
így csak jött a víz úgy ömlött,
csatornából is hömpölygött.

Ám a felhők nem adták alá,
jutott az árból mindenhová,
vihartól tépettek a szirmok,
veszni látszanak tavasz álmok.

De még mindig ahogy látszik,
sok kismadár tolla ázik,
tócsa-tócsa mindenfele,
esernyőnek van becsülete.

Cipő sem marad így száraz,
eszkimótavasz rá a válasz,
mivel hogy van indián ősz,
tavaszunk sajna nagyon bősz.

Míg remény utoljára hal,
pocsolyákban ott az ebihal,
horgász itt biztos nincs pácban,
de bővelkedünk szúnyog hadban.

Sajnos a nyár várat magára,
árva fecske vár a párjára,
szegény gólyát hó lepi fészkén,
védi tojásait fázósan büszkén.

Ejnye május hogy hozod ezt helyre,
sok kis otthont hideggel raktad tele,
őszapót is megcsúfoltad vele,
reméljük szebb lesz hónapod másik fele.

-írta-Varga István-Barcs-2019.05.07.