Hull, csak hull a májusi eső,
mely aranyat ér,
hisz sarjad a vetés, zöldül a táj,
de néha, mintha sok lenne már.
Csillognak az esőcseppek a fák levelein,
a virágok szirmain,
s ha jő majd az éltető nap melengető sugara,
majd felszárítja átázott testüket.
Új lélegzetet vehetnek a megtisztult levelek,
a csodálatos virágok,
és újra virul az ébredő határ,
amerre csak a szem ellát.
Szárba szökken az árpa, a búza,
sárga virágait a repce a nap felé fordítja,
hogy érezze a napsugár édes simogatását.
Szivárvány szökkent fel az égre,
hidat teremtve ég és föld között mindenki örömére,
s aki átmegy alatta,
boldogságát hamarosan megtalálja.
Ó, májusi éltető eső,
kimostad a tél piszkos szennyesét,
s most üde illattal hintetted tele az épp pirkadó,
hajnali napsütésben nyújtózkodó árnyak
esőcseppektől csillogó tükröződéseit.
Virágzik a fű, a fa, a rét,
apró rovaroknak megterítve asztalát,
s megtálalva az édes nektárból készült ebédjét.
Gyönyörű szép a májusi rét,
virágzik a százszorszép, a gyermekláncfű, a pipitér,
látványnak is csodaszép.
Ó, édes májusi napsugár, adj meleget a földnek,
hisz oly sokat fázott a természet apraja-nagyja a hideg télen,
adj erőt, békességet, szeretetet minden földi lénynek.
Legyen béke a földön,
legyen szeretet,
feltételek nélküli szeretet,
mert mindenki erre vágyik,
erre van szüksége!

2023. május 15.