Mária várta a Gyermekét,
a napokat számolta.
De jött a népszámlálás ideje is,
mi lesz,  ha ott születik meg Fia?

Fedél sem lenne a fejük fölött,
az út pedig hosszú nagyon.
Názárettől Betlehemig,
reméli, nem lesz baj az úton.

Tudta Kit hord a szíve alatt,
az angyal neki elmondta.
Mit számít, mennyit kell mennie,
a Gyermeknek ne legyen baja.

Messiásvárás ideje volt,
Szíve alatt érzett egy jeladást,
suttogta - Ne félj, jó Anyám!
Aki küldött, Ő vigyáz mireánk!

Mária kezdett megnyugodni,
hallotta Magzata vigaszát.
Féltő szíve hálával telt,
József vitte a csomagját.

A törvényt be kellett tartani,
bár József a széltől is óvta volna,
angyalok vigyázták lépteiket,
elindultak hát a hosszú útra...

Sosem látott volt a szépsége,
a Nap és Hold is meghajolt,
virágok, madarak összesúgtak,
Csodálták, mennyire tiszta volt!

Hozzáfogható Asszonyt
anya még nem szült soha!
Példájáról elmélkedhetünk
Adventkor, Máriára gondolva...

2025. december 11.

TM