Ragyog a napsugár
Virágba borultak a mandulafák
Így köszönt Nemzeti ünnepünk ránk
Más ez az ünnep!
Mint, mikor hóviharral tört ránk
Magyarok Istene figyelmeztetett,
Bajban van hazánk!
Március 15.Te Nemzeti ünnepünk,
Nyisd szeretetre szívünk!
Mutasd meg van még reményünk,
Van még reményünk, összefoghatunk,
Ha akarjuk, egy célért indulunk!
Viszály nem győzi le akaratunk!
Mert hős múltú nemzetünk
Sokat szenvedett,
Összefogva, a szabadságból
Meghalt, de soha nem engedett.
Eljött megint, ragyog a napsugár,
Március 15. Nemzeti Ünnepünk,
Összefogásra szólítva vár!
Mert a hőseink értünk is életüket adták a csatában,
Csak a nemzet ne sínylődjön rabságban!
Hősök az a Aradi 13. és a többiek,
Szelleme feltámadva és kiáltva
„Talpra Magyar” fogj össze!
Mert ha nem, elveszel mindörökre!
S akkor hiába volt fájdalom, minden
Oly sok szenvedés
Hiába haltak hős fiaink a honért
Ha lehajtott fejjel mi beleegyezünk,
Tűnjön el alólunk földünk!
Vándorbotra jut az a sok ész, tudás!,
Mert nincs bennünk hit, s összefogás!
De még van remény, hogy egyet akarjunk,
Így hőseink előtt tisztességgel fejet hajthatunk!
2O14.O3.14. Mosonmagyaróvár
