Ragyogó napsugárra ébredt a város,
A tó vizén megcsillant a fény.
Egy suhintásra olvad a jég,
Mátyás megtörte jegét.
Fákon, bokrokon rügy éled,
Csip, csirip, hangol a fészek.
Rigó füttyent, figyeljetek!
Végre vége lesz a télnek!
Vagy mégse, hűvös lehelet kél?
Egy nagy felhőt kerget a szél.
Felhő mögé elbújik a nap,
Még nem jött el a tavaszi virradat.
Hóvirág bontogatja kelyhét,
Néha csalogatja a napsugár.
Tuja rejtekén megszólal egy kis madár,
Hívogatja, hirdeti a tavasz jöttét.
Én is vágyom a tavasz nyitását,
Eljön a tavasz, ébredjetek!
Szívek nyíljanak a szeretetre!
S ne civakodjanak az emberek!
Hisz a természet is tanít minket,
Sötét tél után van kikelet.
Ádáz küzdelem is elcsitul,
Ha nyílik szívetekben szeretet.
Mosonmagyaróvár, 2017. február 25.
TM