Még állnak a falak
Égre mementónak kiáltanak
Ne pusztítsd el a múltat!
A művészetet, kultúrát olcsón ne add!
Mert állnak még a falak
Ha szobrot is zúznak, lebontanak
Hős kezek újra rakják,
Új Kőműves Kelemenek felfalazzák
Minden téglája kiáltja majd.:
„Bonthattok, buldózerek"!
Jöhetnek tankok, fegyverek
Mert itt az új nemzedék
Felépíti a lebontott falat még
A régi helyett!

Megmozdulnak még a hegyek
Megállt kiáltják, emberek
Nem, ősi földet nem engeded
A múlt kiált,s követel 
Követeli a régi hegyet, tavat, tanyát
Nem adjuk el a hazát
Nem lesz minden érték eladó, bontható
Nem kell rá ígéret, sem foglaló
Az ősi földünk nem licitálható
Ismét egyesül a két kapufélfa
S nem csak vendég leszel otthonodban
Ősi földön szabadon száguldhat a vonat
Repül veled, mint a gondolat
Nem a haza, nem lesz eladó
Nem is kell rá senkitől foglaló
Trianon vétke örök marad
Hiába döntötök le templomot,falat
Trianon vétke fejetekre száll
A vétkesek falai is repedezik már
Mert nem lehet egy nemzetet szét darabolni
Múltját eltörölni, meghamisítani, megtagadni

Nem lehet szobrokat ledönteni
Várakat felgyújtani
Mert eljön egy idő, eljön lassan
Újra épül a lebontott fal
Új harangok megszólalnak
Új padokban az ősök helyet adnak
Új szíve lesz a szobornak
Szebb lesz, mint volt a szétzúzottnak
Eljön az idő és ti féljétek
Mert bepiszkoltátok kezetek, lelketek
Egy nemzet tér magához újra
Összefog, s akkor megmutatja
Ősi földjét védi,s karvalyoknak nem adja

2O13.O6.17.Mosonmagyaróvár.