Még állnak a falak!
Égre mementónak kiáltanak
Ne pusztítsd el a múltat
A művészetet, kultúrát olcsón ne add!
Mert állnak még a falak
Ha szobrot is zúznak, lebontanak
Hős kezek újra rakják,
Új Kőműves Kelemenek felfalazzák
Minden téglája kiáltja majd.:
„Bonthattok, buldózerek
Jöhetnek tankok, fegyverek
Mert itt az új nemzedék
Felépíti a lebontott falat még
A régi helyett!
Megmozdulnak még a hegyek
Megállt kiáltják, emberek
Nem, ősi földet nem engeded
A múlt kiált, s követel
Követeli a régi hegyet,tavat,tanyát
Nem adjuk el a hazát
Nem lesz minden érték eladó,bontható
Nem kell rá ígéret, sem foglaló
Az ősi földünk nem licitálható
Ismét egyesül a két kapufélfa
S nem csak vendég leszel otthonodban
Ősi földön szabadon száguldhat a vonat
Repül veled,mint a gondolat
Nem a haza, nem lesz eladó
Nem is kell rá senkitől foglaló,
Trianon vétke örök marad,
Hiába döntötök le templomot, falat,
Trianon vétke fejetekre száll,
A vétkesek falai is repedezik már,
Mert nem lehet egy nemzetet szét darabolni,
Múltját eltörölni, meghamisítani, megtagadni,
Nem lehet szobrokat ledönteni,
Várakat felgyújtani,
Mert eljön egy idő, eljön lassan,
Újra épül a lebontott fal,
Új harangok megszólalnak,
Új padokban az ősök helyet adnak,
Új szíve lesz a szobornak,
Szebb lesz, mint volt a szétzúzottnak,
Eljön az idő és ti féljétek,
Mert bepiszkoltátok kezetek, lelketek,
Egy nemzet tér magához újra,
Összefog, s akkor megmutatja,
Ősi földjét védi, s karvalyoknak nem adja!