Még egy utolsó nap, s olvadunk!
Mindegy, akarunk, vagy nem akarunk!
GYŐZELEM!
Kivel, mivel???
A földünk még a mienk!
s alólunk tűnik el.
Versenyben leszünk a SEMMIVEL!

Ha bírjuk, igen, ha nem, ELVESZÜNK!
Keserű lesz életünk!
Zsebet dörzsölnek egyesek, nagy a tét!
A gúnár csípje meg!
S vagy így, vagy úgy, megsemmisülünk.

Nincs határ!
Szabad minden, a Nyugat vár!
Törjük a nyelvüket, hísz nem magyar!
A természet fukar!
Csak azt a szót, a magyar szót,
Azt ne feledjük!
Az ÉDES ANYANYELVÜNK!

Erőlködünk németül, angolul!
A zsebünkben nem Forint, Euró lapul!
A magyar földet idegen veti be!
S mi nézünk, s megyünk a semmibe...

S eljutunk messzire
A föld, mely kezünkben arannyá változott,
Idegennek termi a sok magot!
A Haza földje! Nem bánja szívünk!
Mert mi az UNIÓBA megyünk!

S az a sok ész külhonba vándorol!
Szabad a pálya mindenhol!
Rajtad a bélyeg!
Idegen vagy és magyar!
Hazáját az feledi, aki akar!

Bárhova mész,
Szíved úgy is húz vissza.
Távozásod csak a haza siratja!
Családod senki nem vigasztalja!

Még egy utolsó nap!
S olvadunk!
Jön örömünk, vagy VÉGZETÜNK!!!

Mosonmagyaróvár, 2004. április 30.

(2004. május 1. UNIÓS csatlakozása)
Rég volt, de igaz!
UNIÓBA LÉPÉS: 2004. május 1.

TM