Már nem kérdezem emlékeimet,
madárrá váltak,
röptük ragyog az égen,
lassan oldódnak a fényben.

Magamnál tartottam, dédelgettem,
mint ki birtokolja az időt,
és nem vettem észre
árnyékot vetnek életemre.

Szívemet birtokolta a múlt.
Ereimben lassuló folyó,
most, mint a pára,
oly szabadon szállnak,
percévek és percmadarak.

Ha akarnak,
néha a vállamra
visszaszállnak.

2026. augusztus 5.